Legjobb cikkek

Évente visszaköszönő rossz látvány ez az elhanyagolt szökőkút, pedig igény volna a működő rendbentartott látványra, csak valahogy nincs gazdája.

 

Naponta számtalan ember közlekedik erre akár a kisföldalattihoz akár itt teszi le az autóját. Ki lehet az illetékes ebben az inkább hangulatjavítónak tekinthető ügyben?- írta Garam Katalin a Zuglóiak fórumában

 

Címlapfotó: Zuglóiak fóruma - Garam Katalin

 

 

írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.


Követed már a Boldogulj Zuglóban oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Ha anyagilag nem is támogatsz még bennünket, de kattints az oldalon lévő reklámra, azzal már ezt is megteszed! Köszönjük!

Nemrég kaptuk ezt a történetet, gondoltuk, megosztjuk Önökkel is.

 

„Minap hazaértem munkából majd ablakot nyitottam, jó idő volt, jöjjön be a friss levegő. Egy középkorú férfi vitatkozott éppen egy fiatal sráccal közvetlen az ablak alatt. Azt láttam még, hogy a férfi tovább ment a másik lépcsőház felé és a srác még az ablak alól utána kiabálta, hogy: "Csak azért nem bántom mert segített a családomnak". Kikerekedett szemmel elkezdtem az otthoni teendőim, de fél perc sem telt el járókelők rémületét hallom. Ismét kinézek és azt látom, hogy a férfi a földön fekszik elterülve. Azonnal leszaladtam, közben egy férfi telefonált és kérdeztem is tőle egyből, hogy mentőt hívott? Mások csak 4-5 méterről bámultak az arcukat fogva. Odamentem a sérülthez, koponyája hátul erősen vérzett és a szája is tele volt és "gluggyogott" mintha levegő után kapkodna. Nagyon megijedtem nem tagadom, nem voltam még ilyen szituációban. Két dolog fordult meg a fejemben, egy időben: Most fuldoklik vagy nyelni próbál?  Illetve, hogy oldalfekvésre elmozdíthatom-e? Nem sérül-e a gerincoszlopa? 


Szerencsére egy nő és párja odajött, és ha jól emlékszem azt mondta, a kórházban dolgozik és helyeselt az oldalra fordításra. Oldalra fektettük és én tartottam a fejét a gerincoszlopnak megfelelően egyenesen, amíg a mentők ki nem érkeztek. Kértem egy marék zsebkendőt vagy valamit, amit a vérzésre tehettem, mert senki meg se kérdezte mit segíthet a körülöttünk állók, bámészkodók közül. Egy rövid ideig még nem reagált a kérdéseinkre, de aztán elkezdett beszélni, de egyértelműen kiesett neki egy kis idő, azt se tudta, hogy megütötte valaki és hol van.

 

Mentők gyorsan kiérkeztek és átvették, ellátták a férfit. Rendőrt ők hívtak és mentőautóba vitték a sérültet. Negyed órával később kezdett emlékezni. Nevén is nevezte a rendőröknek az elkövetőt, akik mint valami rendőrségi törzsvendéget ismertek is.   A Késő délutáni kutya sétáltatás közben, akárhányszor lenéztem a kezeimre azt láttam mintha még mindig csupa vér lenne, nagyon rossz volt! Nagyon sokszor megfordult a kérdés a fejemben, miért nincs elsősegélynyújtásról bizonyos óraszám az iskolákban? Nincs jogosítványom így még azon az apró képzésen sem vagyok túl, és azt sem értettem, hogy 8-10 járókélő miért csak állt egy helyben amíg én leszaladtam az emeletről a lakásból, amíg a mentők kiérkeztek.”

 

‘Tanulságos történet. A közbiztonság helyzetéről már elég sokat írtunk a napokban, úgy látszik, szinte minden nap történik hasonló a városunkban. Viszont az elsősegélynyújtás oktatása az egyik alap dolog, amit az iskolásoknak meg kellene tanítani, illetve, hogy miként viselkedünk ilyen helyzetekben, ne ijedjünk meg, ha valaki előttünk esik össze az utcán, vagy véresen hever a földön.

 

Gondolom, szituációs játékokkal is sokat lehetne segíteni, azon felül, hogy az órán szépen megtanítanánk az elősegélynyújtás alapjait. És ami még fontosabb: a szülőkkel együtt, mert sokszor mi felnőttek, sem tudjuk, mit kezdjünk az ilyen helyzetekkel, és pánikba esünk. És ha olyankor, nem segítünk félelemből, amikor a gyerek is velünk van, milyen példát lát majd?

 

A munkahelyeken vannak önkéntes elősegélynyújtók, de előfordult, hogy kötelezően ráböktek valakire, hogy na, te mész a tanfolyamra, mert valaki kell, hogy menjen, és éles helyzetben bizony elájult az illető.

 

Azt hiszem, az élet minden területén sokkal jobban oda kellene figyelni erre, akár valami társadalmi programot kidolgozni, esetleg kampányt, ha már annyira szereti a kormány a kampányokat. Mennyire jobban nézne ki a Brüsszelt megállítani akaró és hasonló jellegű óriásplakátok helyett, a sok Merj segíteni!, vagy Ments éltetet! jellegű poszter. Ráadásul pozitív üzenetet hordozna, nem úgy, mint a mostaniak. Tele vagyunk rossz hírekkel, katasztrófa híradókkal és még az utcán is a politikai mocsok ömlik ránk, nem csoda, hogy nem érezzük jól magunkat a bőrünkben. Legalább az utcán lehetnének hasznos és pozitív plakátok.

 

Címlapfotó: alon.hu

 

írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.


Követed már a Boldogulj Zuglóban oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Ha anyagilag nem is támogatsz még bennünket, de kattints az oldalon lévő reklámra, azzal már ezt is megteszed! Köszönjük!

Egyedüli ajánlattevőként a Colas Alterra Zrt. építheti a Városliget új víznyomó vezetékét és helyezheti át új nyomvonalra a trolibuszokat, nettó 1 milliárd 346 millió forintért.

 

Az ajánlatkérő Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. a Közbeszerzési Értesítőben tette közzé a nyílt közbeszerzés eredményét.A nyertesnek előbb el kell bontania a meglévő 800 milliméteres víznyomó vezetéket, majd pedig megépítenie az új 400 milliméteres vezetéket, az Ajtósi Dürer út nyomvonalán a Dózsa György út és a Hungária körút között.

 

A trolik közül pedig a 74-es, a 75-ös és a 79-es kerül át a ligetből az Ajtósi Dürer, illetve a Dózsa György útra. A trolikhoz új villamos hálózatot is kell építeni.

A trolik áthelyezését a következővel indokolta az ajánlatkérő: a Dózsa György út mellett épül meg a Városligeti Színház, a Dózsa György úti mélygarázs és a Néprajzi Múzeum, így ezen építési helyeket fel kell szabadítani. A trolik közül csak az Állatkerti körúton és a Zichy Mihály úton közlekedő járat marad meg az eredeti útvonalán.

 

forrás

 

írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 

Követed már a Boldogulj Zuglóban oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Ha anyagilag nem is támogatsz még bennünket, de kattints az oldalon lévő reklámra, azzal már ezt is megteszed! Köszönjük!

Olimpiai bajnokunk,  Littomeritzky Mária  a 90 esztendős.  Az 1952-es helsinki olimpián aranyérmes 4×100 méteres gyorsváltónknak a tagja volt. Egykori kitűnőségünk pályafutása során három olimpián – 1948-ban, 52-ben és 56-ban - vett részt, és 1954-ben Európa-bajnoki arany- és ezüstérmet nyert.

 

Littomeritzky Mária 1927. május 12-én Szegeden született. Itt tanult meg úszni, majd a fővárosba költözve előbb a Csepel, azt követően pedig klubunk versenyzője lett. Legnagyobb sikereit már BVSC-s úszóként érte el.

 

A londoni olimpián a gyorsváltóval ötödik, Helsinkiben első, Melbourne-ben pedig hetedik volt. Legjobb egyéni ötkarikás eredményét 1956-ban érte el, amikor a női 100 pillangón negyedik lett. Helsinkiben az aranyváltó – Novák Éva, Novák Ilona, Szőke Katalin, Temes Judit és Littomeritzky Mária – tagja volt, a döntőben azonban nem úszott, így a kor szokásainak megfelelően az olimpián sem állhatott fel a győzelmi dobogóra.

 

Az aranyérmét csak utólag, a finn nagykövetségen vehette át. A Magyar Olimpiai Bizottság természetesen őt is olimpiai bajnoknak tekinti.Szép sikereket ért el a főiskolás világbajnokságokon, amelyeken négy arany- és három ezüstérmet nyert. Száz pillangón ő tartotta az országos csúcsot, a gyors- és vegyesváltóval pedig világrekordokat úszott.

 

Sportpályafutását befejezve gyógyszerészként a MÁV Kórházban dolgozott, mellette klubunknál edzősködött is, főleg az utánpótlással foglalkozott. 2016-ban a magyar úszósport halhatatlanjai közé választották be.

 

 

Címlapfotó: bvsc.eu

 

írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 

Követed már a Boldogulj Zuglóban oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Ha anyagilag nem is támogatsz még bennünket, de kattints az oldalon lévő reklámra, azzal már ezt is megteszed! Köszönjük!

Olimpiai- és világbajnokok avatták fel az MTK Csömöri úti vívótermében azt a vitrint, mely a terem névadójának, a közelmúltban elhunyt Szőcs Bertalan mesteredzőnek állít emléket.

 

Egykori kollégájának, a jelenlegi vívó szövetségi kapitánynak, Udvarhelyi Gábornak volt az ötlete, hogy Berci bácsinak egy emlékhelyet alakítsanak ki a második otthonául szolgáló Csömöri úti vívóteremben. A mester plasztronját és fegyvereit tartalmazó vitrint május 10-én avatták fel.

 

A rendezvényen az egykori tanítványok közül olyan kiválóságok is részt vettek, mint az olimpiai bajnok Bárány Árpád, Schmitt Pál, vagy a világbajnok Mincza-Nébald Ildikó, Berci bácsi lánya, Szőcs Zsuzsa, Várkonyi Marina és Szényi Péter. Szőcs Bertalan pályafutása a magyar sport történetében is egyedülálló, a tanítványai ugyanis 113 érmet nyertek a különböző világversenyeken.

 

Neki köszönhető, hogy a hetvenes évek elején Zuglóban megépült Európa egyik legnagyobb vívócsarnoka, ahonnan aztán folyamatosan olimpiai- világ- és Európa-bajnokok kerültek ki. Az MTK néhány éve azzal tisztelgett a mesteredzője előtt, hogy a vívótermet róla nevezte el. Szőcs Bertalan Zugló önkormányzatától 2008-ban Zugló Emlékérmét vehette át, a Szeretjük Zuglót Egyesület pedig 2013-ban “Az Év Embere” életműdíjjal jutalmazta.

 

Címlapfotó: zuglo.hu

 

írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Követed már a Boldogulj Zuglóban oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Ha anyagilag nem is támogatsz még bennünket, de kattints az oldalon lévő reklámra, azzal már ezt is megteszed! Köszönjük!

A nemrég megnyílt Iszlám Kultúrális Központ apropóján beszélgettünk Bolek Zoltánnal, a Magyar Iszlám Közösség vezetőjével.

 

 

Annak van valami különösebb oka, hogy Önök a magyar vonatkozásra helyezik a hangsúlyt?

 

Ez az én vesszőparipám. Nem egyeztettem le a vezetőség többi tagjával, de mivel nemsokára én leszek a könyvtáros szinte szabad kezet kapok. És én azt gondolom, hogy össze kellene gyűjteni azokat a hiteles anyagokat, amelyek eddig magyarul megjelentek. És itt nagyon fontos, hogy a hitelesek legyenek összegyűjtve.

 

 

 

 

Miért csak a magyar írásokkal foglalkoznának?

 

Magyarok vagyunk, ilyen egyszerű.

 

 

Van ebben olyan cél is, hogy az emberek nehogy féleértsék a munkájukat, hogy nincsenek magyar nyelvű könyveik, tanulmányaik?

 

Engem nem a megfelelési kényszer mozgat, hanem az hogy tényleg összegyűjtsük a fellelhető magyar nyelvű írásokat az iszlámról, a magyarság és az iszlám, valamint a muszlim népek kapcsolatairól és a közösségről. Nem úgymond a butaságokat, hanem komoly tudományos munkákat.

 

 

 

 

Ilyen típusú kezdeményezés nem volt még Magyarországon?

 

Nem tudok róla, ezért is szeretném annyira. Az elnök úrnak van egy 150-200 darabos könyvgyűjteménye, amelyben sok első kiadás is szerepel, ez volt a fő ötletadó. És azt gondolom, egyre több magyar könyvre van szükség, ami az iszlámról szól. Olyanokat kellenek, amelyek a tényeket közlik és nem a feltételezéseket.

 

 

Milyen gyakran keresik fel Önöket az iszlám iránt érdeklődők? Felkeresik egyáltalán?

 

Ezért is lenne fontos összegyűjteni a magyar nyelvű irodalmat, hogy ha valaki feltesz egy kérdést, a kezébe tudjam nyomni, hogy tessék, olvasd el. Ne én mondjam, mint muszlim, hanem mondja más olyan ember, aki nem muszlim, de korrekt módon foglalkozik a vallásunkkal. Egyébként nyitottak vagyunk, bárki megkeres minket, szívesen válaszolunk, még a Facebookon is.

 

1988-ban az egyházügyi hivatalnál lettünk bejegyezve, majd 90-ben újra bejegyeztek minket, de 2016-ban alkották meg azt a törvényt, ami az iszlámot, mint bevett egyházat, felekezetet elismerte. Mi 2012-ben lettünk történelmi egyház hivatalosan az 1916-os törvény alapján. Erre a törvényre hivatkozva jött létre 1931-ben a Durics Hilmi Husszein vezette közösség, mi őket tekintjük a jogelődeinknek, mint azt az 1988-as elismerésünk is jegyzi.

 

 

Mi alapján esett a választás erre az épületre?

 

Az előzőleg a Róbert Károly körúton voltunk, de kicsi is volt és a környék sem volt túl jó. Mindenféleképpen szerettünk volna eljönni onnan, és Zugló egy élhető hely, ráadásul elég olcsón megkaptuk az épületet. Megnéztük mit és hogyan kell átalakítani és átjöttünk. Az emeleten kialakítottunk egy imámlakást, itt a földszinten a könyvtár előterében lesz egy gyerekmegőrző, hogy a gyerekesek is el tudjanak jönni a pénteki imára. Lesznek ott játékok, amivel tudnak majd játszani a gyerekek.

 

 

Ilyen értelemben, akkor nincs olyan nagy szigor, mint egy mecsetben…

 

A mecsetben nincsen szigor.

 

Különben a nőknek nem kötelező a mecsetbe járás, a férfiaknak viszont a pénteki ima kötelező, és ajánlott minél többet jönni a mecsetbe.

 

 

És miért alakult így?

 

Prófétai hagyomány. Sőt a nőknek ajánlott otthon végezni a pénteki imát, ettől függetlenül nők is jöhetnek, nekik el lesz választva egy rész, mert a nemek elkülönítése ugyanúgy megvan nálunk is, akár a zsidóknál, vagy régen a keresztényeknél.

 

Egyébként kijárunk általános iskolákba is Budapest egész területén, mert a hittan a kerettanterv része. Ahonnan jelzik, hogy van rá igény, oda szívesen megyünk.

 

 

Mennyi a közösség létszáma?

 

Ezt senki nem tudja megmondani. Nyilvántartásunk nincs, vallási alapú nyilvántartást nem is lehet vezetni a hatályos törvény szerint. Körülbelül 50.000 muszlim lehet jelen pillanatban Magyarországon.

 

 

Mennyien jönnek imádkozni?

 

Az előző helyen, főleg a pénteki napokon, olyan százan jöttek maximum, itt most olyan negyvenen voltak.

 

 

Mindenki hasonlóan gondolkodik Magyarországon?

 

Vahabiták is vannak Magyarországon, ezt mindenki tudja. Aki az ellenkezőjét állítja, nem mond igazat. Abdul Vahab alapította ezt a sarkosan fogalmazva szektát, ő azt hirdette, hogy megtisztította az iszlámot. Ők egyébként nem szeretik, ha azt mondjuk rájuk, hogy vahabik. Ez egy szélsőséges elveket valló közösség, nagyon nem szeretjük a radikális vahabitákat, ezt néha el is szoktuk mondani a szószékről is, a radikális vahabik a szélsőségesség gyökerei. Egy ortodox, muszlim, aki kijön az Al Azharból,Kairóból, az egyetemről, soha sem fog elmenni terroristának, aki meg tudatlan, buta fajankó az sajnos igen, annak megvan az esélye, pláne, ha beesik egy szélsőséges imám csapdájába.

 

Csakhogy megvilágítsuk kicsit ezt a terrorizmus dogot, kérem szépen, Európában már több mint száz éve élnek muszlim bevándorlók, mind a két világháborúban sokan harcoltak is, mind az Antant (Franciaország, Anglia), mind a Központi Hatalmak oldalán (Oszmán Birodalom, a derék bosnyákjaink a Monarchia csapataiban). Több ezer muszlim katona meghalt a nácik elleni harcban is. S élnek a Balkánon is bosnyákok, albánok, pomákok, törökök, több száz éve.

 

Nyugat Európában is itt élnek már régóta, amikor elkezdtek a vallási élettel foglalkozni, még nem volt olaj, vagy nem volt annyira intenzív Szaúd-Arábia egyes magánszemélyeinek eltökéltsége, a vahabizmus terjesztésére. Az utóbbi időben annyit változott a helyzet, hogy ha valaki mondjuk szeretne, de nem tud összehozni egy mecsetet, szól az anyaországba, és egy magán támogató ad pénzt, de azzal a feltétellel, hogy ő küldi majd az imámot is, aki tanítja a közösséget.

 

Megérkezik az imám, és a közösségnek, mondjuk halvány gőze sincs az iszlámról - jó olvassák a Koránt, egy kicsit még tudnak is róla valamit - egy példakép lesz majd, mert fejből tudja a Koránt, egyetemet végzett satöbbi. Nem beszélve arról, hogy nem kell összedobni a fizetését sem, mert elintézik a Szaúdi magántámogatók és még havi támogatást is adnak. És akkor ez az imám elkezdi az emberek fejét tömni: testvérem, hogyhogy neked nincs szakállad, ennek meg ennek a prófétának ekkora meg ekkora volt, a mennyországba szeretnél jutni, tessék megnöveszteni…

 

Így kezdődik a beetetést, és egy olyan befolyásolható embernek ez elég is, aki csak azt látja, hogy megjött a szent ember, aki megmutatja mi is az igazi iszlám. Ez csak egy kis része a csomagnak, de azután elkezdik “felhúzni a falat” a muszlimok és más vallások között, jön a szöveg: tudjátok, hogy hitetlen földön éltek, és ezek a gyaur kutyák, a másik oldalon a véreteket kívánják. És akkor minden magyarázat nélkül el kezd idézni a Koránból, de semmi magyarázat, történelmi kontextus. Az emberek így radikalizálódnak. De ne felejtsük el, hogy ebben az uniós országoknak is megvan a felelőssége, nem most kell kapkodni, amikor már robbantottak. Németországban is vannak radikális szalafista imámok, mért vannak még ott, mért nem tartóztatják le őket, vagy küldik el az országból, amikor a hatóságok pontosan tisztában vannak vele, milyen gondolataik vannak.

 

 

És nekik van egyházuk, vagy közösségük?

 

Egyházuk nincsen, egy alapítvány köré csoportosulnak. Én nem akarok velük foglalkozni, legyen a hatóság dolga. Sokan hőbörögtek, hogy ide Zuglóba költözött a Magyar Iszlám Közösség. Képzelje el, mi lenne, ha ők költöztek volna ide.

 

A lényeg, hogy azok a hívek, akik hozzánk járnak, tisztelik a magyar törvényeket és a magyar kultúrát. Ők nem fognak leköpni egy embert, mert keresztény templomba jár vagy éppen zsinagógába. Nem fognak felháborodni, ha meghallják a harangzúgást, vagy látják az augusztus 20-ai Szent István körmenetet.  Ez a muszlimok többségére jellemző Magyarországon, szépen beilleszkedtek, eddig a kutya sem foglalkozott velük, élték az életüket. Eddig száz emberből egy, ha csúnyát gondolt vagy írt rólunk, most ez a tendencia sajnos teljesen megfordult.

 

 

Ez a „jól sikerült” migránskampánynak is köszönhető?

 

Biztosan. Van egy óriási probléma ebben az egészben, mondjuk, én már a migráns szót sem szeretem, szóval, amikor azt mondják, migráns reflexből jön mindenkinél, hogy iszlám, és utána meg, hogy terrorizmus.  Én azt mondom, vannak gazdasági bevándorlók és vannak menekültek, akik az utolsó filléreiken menekültek el a háború elől. Azért azt ne felejtsük el, hogy Magyarország is részt vett annak idején Irak megszállásába. Én azt gondolom, nem szabad a migrációs hullámba belekeverni a vallást, nemcsak muszlimok vannak a menekültek között, azért ezt látni kell.

 

Ráadásul, ha igazi keresztény vagy, ugyanabba az Istenbe hiszel, mint én. Jöttek már hozzánk keresztények és zsidók és együtt fohászkodtunk Istenhez, de volt már, hogy engem hívtak meg, és mentem, keresztet ugyan nem vetettem, de imádkoztam én is, hát ugyanabba az Istenbe hiszünk, ugye.

 

 

 

 

Azt gondolom, hogy Zugló csak nyer velünk, ki kell várni, ennyi az egész. Majd ha évek múlva látják, hogy semmi baj nincs velünk, sőt már a ki tudja hányadik lomtalanítást szervezzük meg, vagy éppen újraélesztő gépet veszünk a kórháznak, satöbbi, akkor rájönnek a morgolódók, hogy mi is ugyanolyan emberek vagyunk, mint ők.

 

 

Köszönjük az interjút!


G.Zs.

 

írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Követed már a Boldogulj Zuglóban oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Ha anyagilag nem is támogatsz még bennünket, de kattints az oldalon lévő reklámra, azzal már ezt is megteszed! Köszönjük!

Hirdetés