Többedik nekifutásra hirdeti meg a felszámoló a Ligetsor-Bau Kft. alig 40 milliós, bizonytalan követelését. Nem is olyan régen a cég még remekül pörgött, közbeszerzéseken tartolt, elsősorban a korábbi választási ciklus Zuglója tömte megbízásokkal.

 

A Ligetsor-Bau 2011-2014-ben szépen szerepelt a fővárosi közbeszerzéseken, a legnagyobb falatot, közel egymilliárd forintos intézményfelújítást (óvodák és bölcsödék rekonstrukcióját) a Papcsák Ferenc (Fidesz) vezette Zuglótól kapta. Nagy vihart kavart az is a XIV. kerületben, hogy Papcsák – hangsúlyozottan nemluxus – Chrysler terepjárója utóbb, a véletlenek különös összjátékának köszönhetően a Ligetsor-Bau társtulajdonosánál, Kosztolni Józsefnél bukkant fel.

 

A 2012-ben még 1,2 milliárdos árbevétellel büszkélkedő Ligetsor-Bau már abban az évben kétszázmilliós elszámolási vitába keveredett az alvállalkozóival, akikkel utóbb töredékáron sikerült megegyeznie.

 

A Ligetsor-Bau-ban 2005-2010-ben érdekelt volt Urbán Szabó Andrea, Urbán Szabó Sándor, illetve Urbán Szabó Zoltán. A Nelson Security (jelenleg Logistic Office Kft.) 2015-ig Urbán Szabó Gábor résztulajdona volt. Urbán Szabó Gábornál egy évvel tovább, tavaly júniusig a Nelson Security tagja maradt Fölgye Pál, az FTC informális főbiztonságisa, a Fradi Security frontembere.

 

A Nelson Facebook-oldalán posztolt képen ismerősünk, Cs. M. pózol. Ő volt az egyik hangadója annak a szolnoki verőember-csapatnak, amelyik megpróbálta megakadályozni a Nemzeti Választási Irodában, hogy Nyakó István MSZP-s politikus időben be tudja adni népszavazási kezdeményezését a vasárnapi boltzárról.

 

Az ex-ligetsoros Urbán Szabó Gábor az FTC női kézilabda-szakosztályában jelenleg is elnökségi tag, 2015-ig pedig társtulajdonos volt az FTC Brand Management Kft.-ben. Utóbbi cég a Kubatov Gábor elnökölte FTC klubbal közösen működteti az FTC Kézilabdasport Nonprofit Kft.-t.

 

A Ligetsor-Bau a jobb időkben maga is szponzorálta a Fradi női kéziseit. A jobb időket idézi az is, hogy 2006-2007-ben a cégnek olyan illusztris tagja volt, mint Bába Iván későbbi külügyi államtitkár. Történetesen Bába államtitkársága alatt a Külügyminisztériumtól is kapott munkát a Ligetsor-Bau: konzorciumban nyert 1,2 milliárdos megbízást külképviseleti épületek karbantartására.

 

Ma már mindez a dicső múlt, a Ligetsor-Bau tavaly január óta felszámolás alatt áll, utolsó mérlege szerint kötelezettségei meghaladják a 150 millió forintot. A felszámoló a napokban hirdette meg a cég „vegyes és bizonytalan megtérülésű” 39,2 milliós követelését. Immár nem először: egy tavalyi, érvénytelenné minősített árverésen 2 millió forint volt a legjobb ajánlat a pakkra.

 

forrás és címlapfotó: blog.atlataszo.hu

 

írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 

Követed már a Boldogulj Zuglóban oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Ha anyagilag nem is támogatsz még bennünket, de kattints az oldalon lévő reklámra, azzal már ezt is megteszed! Köszönjük!

 

Szombaton nyitották meg az idei városligeti szezont. Buza Péter a Fuit sírkőnél tartott beszédében T. Horváth Jakabról, Zugló első posztumusz polgáráról beszélt, megjegyezve hogy sírját 1994-ben találták meg.

 

A sír feltárásával és helyreállításával az volt a céljuk, hogy megőrizzék az elhunyt emlékét, és felhívják a figyelmet a liget sanyarú sorsára – tette hozzá.

A szombati rendezvényen a jelenlévők megkoszorúzták a Fuit síremléket.

 

A szezonnyitón az Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanulói rábaközi táncokat adtak elő. Nagy Levente Szabolcsi Erzsébet Forrás legyél és Arany János Ének a pesti ligetről című versét mondta el. Fellépett továbbá a Botafogo együttes két táncosa, Oláh Csilla és Lehoczky Zsolt is.

 

Címlapfotó: zuglo.hu

 

 

írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 

Követed már a Boldogulj Zuglóban oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Ha anyagilag nem is támogatsz még bennünket, de kattints az oldalon lévő reklámra, azzal már ezt is megteszed! Köszönjük!

Újraöntették, és újból felállították Darányi Ignác volt földművelésügyi miniszter szobrát a Vajdahunyadvárban. Igaz nem az eredeti helyén, hanem a jáki kápolna előtt. Az eredeti mű Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása volt.

 

A Magyar Mezőgazdák Szövetségének elnöksége 1927. május végén határozta el, hogy szobrot állít Darányinak. A gyűjtés eredményeként 60 000 pengő állt rendelkezésre, a hiányzó összeget a Földművelésügyi Minisztérium és a főváros pótolta. A mű, amelyet 1931. május végén avattak fel, padon ülve ábrázolta a volt földművelésügyi minisztert. Talapzata haraszti mészkőből készült, a bronzöntés munkálatait Krausz Ferenc végezte.

 

Eredetileg a Mezőgazdasági Múzeum elé szánták, a főváros azonban, hogy az Anonymus-szobor közelségét elkerülje, az épület tó felőli hátsó, reneszánsz homlokzatánál, a Német torony előtti sziklakertben állította fel. A talapzatán felirat volt: „SI MONUMENTUM QUAERIS, CIRCUMSPICE”. A szobor 1944 végén, a bombázások során megsérült. Maradványait a szoboröntő Vignali cég tárolta 1950-ig, ekkor elszállították, majd valószínűleg beolvasztották a Sztálin-szoborba.

 

Darányi Ignác (1849–1927) jogász, agrárpolitikus, négy kormányban, összesen tíz évet töltött földművelésügyi miniszterként. Jelentős szerepe volt abban, hogy az Ezredéves kiállítás után nem bontották le az eredetileg csak ideiglenes épületnek szánt →Vajdahunyadvárat, és hogy az épületben talált otthonra a Mezőgazdasági Múzeum.

 

Címlapfotó: varosliget.info

 

írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 

Követed már a Boldogulj Zuglóban oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Ha anyagilag nem is támogatsz még bennünket, de kattints az oldalon lévő reklámra, azzal már ezt is megteszed! Köszönjük!

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az "ünnepek ünnepe" (solemnitas solemnitatum). Idén húsvétvasárnapot és húsvéthétfőt április 16-án és 17-én ünneplik a nyugati keresztény egyházak. A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe.

 

Időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap (március 22. és április 25. között), ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett mozgó ünnepe.

 

A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. Jézust a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak.

 

A ünnepet negyvennapos, a hamvazószerdától nagyszombatig tartó böjti időszak készíti elő, központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája (vigilia paschalis). Ekkor ünneplik a világosság győzelmét a sötétség felett, az élet győzelmét a bűn és halál fölött, amiben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás.

 

A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadott Üdvözítőt a világ világosságaként jelképezi. Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak. A feltámadás napján a pápa a Szent Péter téri ünnepi misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását.

 

A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartásnak része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. A szentelés után a hívők siettek haza, mert a néphit szerint a lemaradó még abban az évben meghal, míg az elsőnek hazaérő első lesz az aratásban. A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a veteményre szórták, a kotlós fészkébe tették, vagy meghintették a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne.

 

Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi. A locsolkodó vers és a kölnivel való locsolkodás később terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is.

 

A nyúl szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje csak a 16. századtól adatolható. A húsvéthétfőt régebben - a locsolkodás szokására utalva - vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. A nap a fiatal lányok és legények mulatságainak egyik legfontosabb alkalma, igazi tavaszünnep volt szabadban töltött szórakozással, az ünnepen országszerte húsvéti bálokat rendeztek.

 

forrás és címlapfotó: mult-kor.hu

 

írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Követed már a Boldogulj Zuglóban oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Ha anyagilag nem is támogatsz még bennünket, de kattints az oldalon lévő reklámra, azzal már ezt is megteszed! Köszönjük!

 

Három, a második világháborúban elesett német katona csontmaradványaira bukkantak a Városliget felújítási munkálatai közben - közölte a Hadtörténeti Intézet és Múzeum pénteken.

 

Azt írták, az Ajtósi Dürer sor és a Dózsa György út sarkán exhumálták a maradványokat a múzeum Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóságának munkatársai a Német Hadisírgondozó Népi Szövetség kollégájával.

 

Csütörtök este érkezett bejelentés, a helyszínen akkor már csak azt tudták megállapítani, hogy német katonák csontjait találták meg. A péntek délelőtti feltárás során a rendszeresített katonai felszereléseken kívül személyes tárgyakra és két azonosító cédulára is bukkantak.

 

Címlapfotó:rtlklub.hu

 

írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 

Követed már a Boldogulj Zuglóban oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Ha anyagilag nem is támogatsz még bennünket, de kattints az oldalon lévő reklámra, azzal már ezt is megteszed! Köszönjük!

A varsói gettó felkelőire, a holokauszt áldozataira, valamint az embermentőkre emlékeztek hétfőn a Thököly úton Boros Mátyás és Fischer István, illetve a Slachta nővérek emléktáblájánál.

 

– Ég testvérek, ég a mi kis városkánk – ezt énekelték 74 évvel ezelőtt a varsói gettó felkelői – mondta a holokauszt és a hősiesség emléknapja alkalmából tartott koszorúzáson Kardos Péter főrabbi, hozzátéve: az ostrom három hétig tartott, míg végül a náci túlerő legyőzte a gettó lakóit.

 

A megemlékezés helyszínéről szólva a főrabbi kiemelte: különös játéka a sorsnak, hogy a Thököly úton az egymással szemben lévő két ház egyikében az embereket mentették, míg a másikban megkínoztak és kivégeztek őket.

 

– A zsidó vallás nagyon szigorú, azonban az embermentőkre úgy tekintünk, mintha zsidó vallásúak lettek volna. Halotti imát mondunk értük, és megörökítjük neveiket a mártírok emléktáblájánál – jelentette ki Kardos Péter főrabbi a zsidómentők bátorságát méltatva.

 

A megemlékezést követően Karácsony Gergely polgármester és Kardos Péter főrabbi, illetve Tóth Csaba, Zugló szocialista országgyűlési képviselője megkoszorúzták Boros Mátyás és Fischer István emléktábláját, akik a nyilas pártházban 1944 telén fogvatartottak kiszabadítására indított támadás során áldozták fel életüket. Szabó Rebeka alpolgármester pedig az üldözötteket életük kockáztatásával menekítő Slachta nővérek emléktáblájánál helyezte el a megemlékezés virágait.

 

Címlapfotó:pecsma.hu

 

írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Követed már a Boldogulj Zuglóban oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Ha anyagilag nem is támogatsz még bennünket, de kattints az oldalon lévő reklámra, azzal már ezt is megteszed! Köszönjük!

Húsvét öröme kiűzi a szívekből a félelmet, és megerősíti bennünk a reményt - olvasható a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) közös üzenetében.

 

A dokumentumot aláíró Veres András győri megyés püspök, a MKPK elnöke, Steinbach József, a MEÖT elnöke, Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára, valamint az ökumenikus tanács tagegyházainak - református, evangélikus, baptista, metodista, pünkösdi, anglikán és ortodox - vezetői ezt írták: Jézus feltámadásának örömhíre bejárja az egész világot. "Kilép ismét a templomok, az imaházak kapuján, hogy megszólítsa a városokban és falvakban élőket, fiatalokat, öregeket."

 

Úgy fogalmaztak: "szeretjük az életet, ezért hirdetjük, hogy Krisztust nem a temetőben, a holtak között kell keresni". "A húsvét reggelén tanúskodó asszonyokkal és a hozzájuk csatlakozott tanítványokkal együtt megtapasztalhatjuk, hogy Jézus él és Krisztus maga az élet."

 

De nem szabad megfeledkezni ennek az örömnek az áráról sem: "nagypéntekről érkezünk húsvétra! A halál helyéről az élet helyére. Ha együtt tudunk a kereszt közelében sírni, akkor sírásunkat húsvét fogja elcsendesíteni, s felragyog a fény: Jézus feltámadt!" - írták.

 

Címlapfotó: magyarkurir.hu

 

 

írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.


Követed már a Boldogulj Zuglóban oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Ha anyagilag nem is támogatsz még bennünket, de kattints az oldalon lévő reklámra, azzal már ezt is megteszed! Köszönjük!

Több cikk ...